Tudom, hogy többet ér a belbecs a külcsínnél, tudom, hányan sziszegnek még most is, hogy „inkább raktak volna beléjük videót” vagy „cserélték volna CMOS-ra a CCD-t”, de mindezeket a hangokat most elengedem a fülem mellett. Meg kell vallanom, hogy amikor alig több mint egy éve az A300 és A350 modelleket teszteltem, eleinte szkeptikus voltam a márka teljesítményét illetően.

Mégis, az A300 és A350 pár nap alatt belopta magát a szívebe. Az egyszerű és könnyen áttekinthető kezelőszervek, az akkor még újnak számító kihajtható LCD és a még ma is zseniális élőkép mind meggyőző volt.

 

Az új forma azonban új szerephez is engedi a Sony kis középkategóriás gépeit. A funkciók túladagolása helyett most a stílus lett hangsúlyos. Ezek a gépek valóban csinosak, sőt viselhetőek. Ám egy valami hiányzott a legtöbb európai hírből, ez pedig az aranybarna A330 képe. Micsoda összeállítás lenne egy LV táska és egy aranybarna A330! Mindez egy Hasonló szín összeállítású Lancia Musa anyósülésén...

Ám az eddigi híreket nézve, tartok tőle, hogy az öreg kontinensre ilyet nem fognak behozni, pedig biztosan meglenne a piaca.

 

Végezetül megjegyezném, hogy bár tetszik az új irányzat, én mégis megmaradok a klasszikus gépek használata mellet, ahol a funkció fontosabb a szépségnél. :)